Ez a bemutatott szituáció rámutat arra, hogy miért fontos nem csak a közvetlen
munkaterületeket vizsgálni, hanem a raktárkonténerek állapotát is ellenőrizni. A
gyakorlatban az ellenőrzések során a konténerek ellenőrzése gyakran kellemetlen szituációt
idéz elő, mivel a munkavállalók előszeretettel oda „söprik be” a területen kellemetlenül
kinéző anyagokat, eszközöket.
Az ipari raktárkonténer vizsgálata során több, egymás mellett elhelyezett figyelmeztető
jelzéses éghető folyadékot tartalmazó műanyag kannát, különféle vegyi palackokat és egy 9
kW teljesítményű ipari elektromos hősugárzót találtunk. A hősugárzó közvetlenül a polc alsó
részén helyezkedik el, csupán 30-40 cm választja el a fölötte tárolt éghető folyadékoktól.
A kannákban tűz- és robbanásveszélyes anyagok vannak, amelyek szellőzés nélküli, zárt
térben, hőforráshoz közel extrém mértékben kitettek hőhatásnak. Működés közben a
hősugárzó jelentős mennyiségű hőt ad le, így a közvetlen környezetében gyorsan megnőhet
a hőmérséklet, akár 40°C fölé, ami gyors párolgást, keverékgőz-képződést eredményezhet
ezeknél az anyagoknál.
Az éghető folyadékok párolgása, valamint a robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának
megemelkedése növeli a gyulladás, robbanás, illetve a mérgező gázok keletkezésének
kockázatát. Ha a hőforrás üzem közben folyamatosan melegíti az anyagokat, a kannák
deformálódhatnak, a zárókupakok kilazulhatnak, az anyagok kiömölhetnek, amely közvetlen
tűzesethez vagy robbanáshoz vezethet.
A konténerben további veszélyeket hordoz a padlón lévő szennyeződés, a földön elhelyezett
tömlők és egyéb – jelen esetben nagy átmérőjű ipari gumicsövek – amelyeket nem
szakszerűen, hanem összezsúfolva tárolnak. Ezek akadályozhatják a menekülési útvonalat,
egy gyors menekülés során elbotlás, elesés, vagy akár a tűzoltáshoz szükséges útvonal
lezárása is kialakulhat.
A vegyi anyagok szivárgása, kiömlése, párolgása a belső levegőminőséget rontja, a gőzök
belélegzése akut egészségkárosodást, légzőszervi irritációt, sőt akár eszméletvesztést,
hosszútávon krónikus megbetegedéseket okozhat. A konténer minimális, vagy hiányos
szellőzése tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen az esetlegesen keletkező gázok bent
rekednek.
A szakszerűtlen vegyi anyag tárolás következményei azonnaliak vagy hosszabb távon
jelentkezőek lehetnek:
- Hirtelen fellépő tűzeset, robbanás, amely az összes ott dolgozó életét,
egészségét veszélyezteti. - Anyagi kár, projektleállás, eszközök, infrastruktúra megsemmisülése.
- Súlyos egészségkárosodáshoz, akár halálhoz vezető gázszivárgás, mérgezés.
- Jogszabályi szankciók, büntetések, hírnévvesztés, üzleti következmények.
- Hosszú távú megbetegedések, légzőszervi problémák, visszafordíthatatlan
egészségkárosodás a munkavállalók körében.
Az éghető, veszélyes folyadékok és vegyi anyagok konténerben történő tárolását több
hatályos magyar és nemzetközi jogszabály, valamint kapcsolódó szabvány szabályozza.
Munkavédelmi törvény (Mvt. 1993. évi XCIII. törvény):
A munkáltató köteles a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdésére, a veszélyes
anyagok biztonságos elhelyezésére. Előzetes és rendszeres kockázatelemzés, bármilyen
változás esetén is.
Feladat az egyéni és kollektív védelem, a megfelelő információ-átadás, oktatás.
Kémiai Biztonságról szóló törvény (2000. évi XXV. törvény):
Veszélyes anyagokat, keverékeket úgy kell tárolni, hogy sem a munkavállalót, sem a
környezetet ne veszélyeztesse, ne szennyezze. A munkahelyi tárolás felelőssége a
munkáltatónál van.
Általános raktározási és biztonsági szabályok:
Vegyi anyagokat elkülönítetten, szellőzött, zárt, nem éghető falú helyiségben.
Hőforrás és éghető anyag között legalább 1 méter védőtávolság, szigetelés, hőterhelés elleni
védelem.
Dokumentált, naprakész anyag-nyilvántartás, védőeszközök rendelkezésre bocsátása.
Dohányzás, nyílt láng használata raktárban tilos.
A bemutatott tárolási szituáció egyértelműen sérti a munkavédelmi és tűzvédelmi
alapszabályokat, és nem felel meg az iparági jó gyakorlatnak. A veszélyes anyagokat, főként
az éghető folyadékokat soha nem szabad közvetlenül vagy akár egy polcon belül is hőforrás
(pl. hősugárzó) közelében tárolni. A helyes módszer az, ha a vegyi anyagokat dedikált,
elkülönített, nem éghető falú tárolóhelyiségben vagy szabvány szerinti, földelt
veszélyesanyag-tároló szekrényben helyezik el. A tárolóedények minden esetben
szabványos, szivárgásmentes, zárt műanyag vagy fém kannák legyenek, melyeket jól látható,
naprakész címkével látnak el.
A helyiségben üzemelő elektromos hősugárzót minimálisan 1-1,5 méteres védőtávolságra
kell elhelyezni bármilyen éghető vagy veszélyes anyagtól, ideális esetben pedig egyáltalán
nem szabad az ilyen készülékeket veszélyes folyadékok közelében használni. Ha a fűtés,
melegítés elkerülhetetlen, akkor szigorúan el kell választani a tárolt vegyi anyagokat.
A tömlőket és minden szabadon lévő, mozdítható eszközt rendezetten, fali tartón,
egyszerűen áttekinthetően, a menekülési útvonalak biztosításával kell tárolni. A padló tisztán
tartása, a rendszeres takarítás, a szennyeződések felszámolása szintén alapkövetelmény.
Az optimális tárolási gyakorlat szerves része a rendszeres audit, a folyamatos
kockázatértékelés és minden változás alkalmával azonnal végzett ellenőrzés. Ehhez
kapcsolódik az oktatás: minden dolgozónak pontosan tudnia kell, milyen anyagokkal, milyen
veszélyekkel dolgozik, mi a tűzveszélyes anyagok helyes kezelési és tárolási rendje, mit kell
tenni vészhelyzetben, illetve hol találja a vészkijáratot, menekülési útvonalakat, kézi tűzoltó
eszközöket.
Összefoglalva: ha a munkavédelmi kultúra része a rendszeres audit, a fizikai és szervezési
elkülönítés, a gyors beavatkozási lehetőség és a tudatos dolgozói jelenlét, akkor egy ilyen
magas kockázatú, potenciálisan katasztrofális szituáció sohasem fordulhatna elő. A helyes
gyakorlat egyúttal üzleti előny is: csökkenti a váratlan költségeket, növeli az
üzembiztonságot, erősíti a vállalati felelősséget és bizalmat a partnerek felé.
